Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Török Melinda

2003. augusztus 30.

Ősztől hivatalosan is elindul Kolozsvár első felekezeti elemi osztálya, az unitáriusok szervezésében. Török Melinda, az induló osztály tanítónője elmondta, hogy a tanórákon kívül felkínált programok, tevékenységek, illetve az a lehetőség, hogy naponta együtt étkezhetnek és utána tovább tanulhatnak, szintén megerősíti a közösségben való együttélés, a vallásosság, csíráit. /Sz.Cs.: Indul Kolozsvár első felekezeti elemi osztálya. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2008. november 26.

A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő debreceni Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület november 22–23. között rendezte meg a „Határon túli magyar tehetséggondozó központok létrehozásának lehetőségei” elnevezésű konferenciáját, amelyet a Szülőföld Alap (www.szulofoldalap.hu) támogatott. A rendezvényre Ausztriából, Romániából, Szlovákiából, Csehországból, Horvátországból és Szerbiából érkeztek a határon túli magyar szervezetek képviselői. A konferencián a magyarországi tehetséggondozás jeles képviselői, többek között dr. Balogh László (a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke) és dr. Mező Ferenc (a Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület elnöke) tartott előadásokat, valamint számos határon túli magyar szervezet képviselője mutatkozott be. A jövőben (már 2008 októberétől beindult) közösen szervezett képzések, továbbképzések, szakkönyvek megjelentetése, közös pályázatok, oktató- és diákcsere lehetőségek, nemzetközi kutatásban való együttműködés valósul meg a konferencián résztvevő szervezetek együttműködésében. A konferencia erdélyi résztvevői – a kolozsvári Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület képviseletében Somai József és Cseke Mónika Zsófia, – a Centurion Egyesület részéről pedig Török Melinda Mária voltak. /Cseke Mónika Zsófia: Napirenden a tehetséggondozás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2013. január 31.

Jóbarát: kötet a katolikus ifjúsági folyóiratról
A két világháború (1925–1940) között a kolozsvári piarista gimnázium tanárai és diákjai által megjelentetett katolikus ifjúsági folyóiratról, a Jóbarátról szóló könyvet mutattak be kedden délután a Római Katolikus Nőszövetség székhelyén. A Bodó Márta által összeállított, monografikus tanulmánnyal kísért antológiában ifjúkori Dsida- és Reményik-verset is olvashatunk. A kötet a Verbum kiadónál jelent meg. Az eseményen közreműködött a Báthory-líceum kórusa (karnagy: Potyó István).
Kovács Sándor főesperes elmondta: a piarista tanintézetekben mindig központi helyet foglalt el a magyar ifjúság szellemi értékeinek ügye, ezt szolgálta kimagasló szinten a Jóbarát irodalmi és tudományos folyóirat. A 20 oldalas kiadvány az ismeretterjesztés, az erkölcsi nevelés és a szépirodalmi művek népszerűsítése mellett teret adott az akkori ifjúságot érdeklő témáknak is. – Sokatmondó, hogy a lap munkatársai között volt Biró Vencel piarista történész, Mécs László papköltő, Balogh Ernő, Bitay Árpád, Hirschler József, a Marianum alapítója, Kiss Jenő, Kristóf György, Lakatos István, Reményik Sándor, Áprily Lajos költők, Sík Sándor piarista atya, Erőss Alfréd, Szabó T. Attila, Vámszer Géza és Venczel József. A természettudományi műveltség terjesztése terén Grósz Ilona és ifj. Xantus János végeztek ígéretes munkát. Irodalomtörténeti szempontból a folyóirat Dsida Jenő és Rónay György korai alkotásait is közölte a Fakadó rügyek rovatban – részletezte Kovács Sándor.
– Bodó Márta könyve a két világháború közötti katolikus folyóirat elemzését, kultúrtörténeti helyének kijelölését vállalta fel – mondta Timár Ágnes, a Báthory-líceum igazgatója, aki azt is bevallotta: meglepetéssel vette tudomásul, hogy ifjúsága gyereklapjának elődje egy katolikus diákfolyóirat volt, amelyet a piarista kollégium tanárai kezdeményeztek olyan korban, amikor az erdélyi magyar kultúrát és identitást nagy veszély fenyegette. – Hogy miért ez a soha nem szűnő törekvés identitásunk felszámolására? Azért, mert a nemzettudat megszüntetését az oktatás felszámolásával kezdték. Ez ellen harcolt a felekezeti oktatás a két világháború között. Bodó Márta alapos előtanulmányokat végezve a 15 évig megjelenő lap helyét a piarista iskola és a XX. századi katolikus egyház és nevelés összefüggéseiben tárgyalja. A piarista kollégium utódiskolájának igazgatójaként nagy jelentőséget tulajdonítok a folyóiratnak és a könyvnek. Mindez azt tanúsítja, hogy iskolánk a legkilátástalanabb helyzetekben is megmaradt, és teljesítette kötelességét – fejtette ki Timár Ágnes.
Cseke Péter, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki 1990 óta tanít sajtótörténetet, méltatásában kifejtette: újságot és sajtótörténetet írni felelősség. – A két világháború között minden felekezet igyekezett kiépíteni a maga sajtóhálózatát. A kisebbségi, a vallásos sajtó léleképítő, értékteremtő és értéktudatosító munkát végezhetett. Ez a mai sajtóból hiányzik – vélekedett az oktató.
Bodó Márta elmondta: értékes anyagra lelt ezekben a kiadványokban. – A két világháború közötti kisebbségi létben, amikor az erdélyi magyar értelmiség egy része elmenekült, mások pedig csüggedten éltek, Olasz Péter jezsuita szerzetes-tanár kezdeményezésére született ez a folyóirat. A kötet anyagát úgy válogattam össze, hogy egyfajta antológia legyen, amely rávilágít az akkori pezsgő szellemi életre. A tanárok tág teret és önállóságot biztosítottak a lapszerkesztésben részt vevő fiataloknak – hangsúlyozta Bodó Márta.
A kötetbemutatón Palkó Árpád, Jakab Tamás, Török Melinda és Rácz Tímea, a Báthory-líceum diákjai olvastak fel. A rendezvény a kórus fellépésével zárult, szólót énekelt Vincze Tímea és Rácz Tímea.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),

2017. március 30.

Kisgyermekes családoknak adományoznak pelenkákat
Ötszáz darab pelenkát ajándékoz a Gyerekeink Egyesület – Szilágyság, együttműködve az erdélyi magyar egyházakkal a sokgyermekes magyar családoknak.
Nagycsaládban élni jó! – Ne félj a gyerekvállalástól, hisz a nagy család, nagy boldogság! címmel indította el 2014 decemberében a Gyerekeink Egyesület azt az akcióját, amelynek keretében minden erdélyi magyar család harmadik, negyedik, ötödik stb. újszülött gyereke ötszáz darab pelenkát kap ajándékba kereszteléskor. „Egyik célunk az, hogy megmaradjunk, ezért a legfontosabb az, hogy gyerekeket vállaljunk. Biztosak vagyunk abban, hogy nem az 500 pelenkáért fognak az emberek gyereket vállalni, nem ez a cél, hanem az, hogy ilyen módon, pozitív példaként emeljük ki a nagycsaládosokat, és felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogy a gyerekvállalás igenis felelősségünk. Arra próbáljuk ráhangolni az embereket, és felhívni a figyelmüket, hogy a nagycsalád ajándék. Mi pedig őket igyekszünk megajándékozni” – fogalmazott portálunknak Török Melinda, a projekt vezetője. Mint mondta, saját forrásokból fedezik a pelenkák megvásárlását, nincsenek kiemelkedő szponzoraik, hanem jó szándékú adakozók teszik ezt lehetővé. A program egész Erdélyre érvényes, és az erdélyi magyar egyházakkal közösen próbálják működtetni. Körülbelül ötszáz család kereste meg őket ez idáig, és részesült az adományban. Az egyesület 400 darab pelenkával, az adott egyházközség, a gyülekezet pedig 100 darabbal járul hozzá a család ajándékozásához. „Minket is hívhatnak, sajnos nagyon sok egyházközség nem tud még rólunk. Pozitív visszajelzés felénk az, hogy van olyan család, amelyik azt mondta, hogy fél évig kitartott ez a pelenka. Általában próbálunk alkalmazkodni az igényekhez. Ha nagyobb baba van, akkor nagyobb méretű pelenkát adunk. Akciónknak része az is, hogy megkértük az egyházakat, hogy ők is társuljanak 100 pelenka ajándékozásával a szülők felé. Mert ha születik egy gyermek, az nem csak a családnak öröm, hanem annak a közösségnek is, annak az egyháznak is” – hangsúlyozta a projektfelelős. Lehet igényelni Azok, akik pelenkát szeretnének igényelni, hívhatják a 0733-926 162-es telefonszámot is, vagy írhatnak a [email protected] e-mail címre. Bővebb információt az egyesület honlapján is találnak. Az egyesület szakemberei egyébként gyerekekkel kapcsolatos tanácsadással is foglalkozik, pszichológus, nevelési tanácsadó, dúla, szoptatási tanácsadó áll az érdeklődők rendelkezésére.
Péter Beáta
Székelyhon.ro



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998